Leültünk együtt, és kinyitottuk a tépőzárat a kisautós táskán. Kisfiam nagyon meglepődött. Előtűntek a ceruzák helyei.
Nyolc ceruza fér bele, de úgy gondolom egy kis elsősnek többre nem is nagyon van szüksége, a hat alap színen, és két HB-s ceruzán kívül.
Tovább nézegettük és két kis zsebecskére bukkant a kis fürkésző tekintet. Nem igazán értette, hogy ezek mire is valók, de úgy döntöttünk akkor ki is próbáljuk a toll tartót.
Így beleköltöztek a színes- és a grafitceruzák, de hogy a zsebek se legyenek üresek, elővettük a radírt, a ceruza hegyezőt, és ezek is a helyükre kerültek.
Már éppen be akartuk csukni a kisautós táskát/toll tartót, amikor a hát oldalán még egy üres hely mutatkozott. Ez lett a papírvágó olló helye. Belecsúsztattuk az ollót, megkötöttük a horgolt kis zsinórral, hogy biztosan ne essen ki, végül lassan bezártuk a kisautós táskát.
És már útra készen állt.
Manapság már az iskolákban is előtérbe kerül a divat, nem csak az öltözködésben, hajviseletben... hanem a tanszerek esetében is. Nagyon sok felesleges, funkció nélküli tárgy kerül a kicsik kezébe, miközben elsiklunk a lényeg felett. Nem az kellene, hogy domináljon, hogy milyen drága, hogy Hercegnős, vagy Verdás..., hanem hogy reális képet tudjon a gyerkőc alkotni arról, mi mire való. Talán arra sem ártana gondolni, hogy az iskolát kezdő kicsinek hogyan nyújtsunk valamiféle lelki támaszt, a hirtelen bekövetkező változások feldolgozásához. A hirtelen megjelenő kötöttségek, kötelezettségek, nagyon sok gyermekben plusz feszültségeket okoznak. Úgy gondolom, hogy segíthet, ha valami olyat visz magával a kicsi az iskola padba, ami otthonról való, amit anya, vagy apa készített és a kicsivel együtt, ketten fedeztek fel, próbáltak ki. Napközben is van valami ami kicsit anya, vagy apa, ami hozzájuk köt, így könnyebb belerázódni a sok újdonságba, hiszen minden olyan idegen, még a saját tanszerek és könyvek is.
Szinte biztos, hogy ki fog lógni vele a gyerek a hiper, szuper tolltartós társai közül, de ez így van jól, nem feltétlen kell beállni a sablonos sorba. Amit mi szülőként készítünk a gyereknek, az mindig a legkedvesebb lesz. Ez csak egy kis gondolatmenet volt, persze a márkás bolti dolgok sem feltétlen rosszak, csak mások.
És nem csak a kis elsősökre gondolva: a nagy kamaszoknál előkerülnek néha a kisiskolás dolgok és poénból újra használni kezdik azokat, egy ideig. Szóval a bohém kamaszokra gondolva kicseréltük a tolltartó tartalmát és máris újra suliképes lett a kisautós toll tartó(az ötlet onnan jött, hogy nekem is volt egy ilyen osztálytársam).
Remélem sikerült egy jó ötlettel szolgálni a szeptemberi iskola kezdéshez!
Sok sikert és jó időtöltést kívánok!
Potyogtak a könnyeim ahogy a sorokat olvastam. Maximálisan leírtad azt, amit én is gondolok, ami bennem is bennem van. Szuper tolltartó szuper gondolatokkal!!!!!!!!!!!!!!!! Hajrá Boglárka Műhely!!!!!!!!!!!!
VálaszTörlés