Mikor fotózok valamit, a gyerkőceim mindig odajönnek megnézni, hogy mit csinálok. Ádám fiam most is ott somfordált és gondolkozva nézte a szilvákat, miközben a barackokat fotóztam. Egyszer csak megszólalt: -Anya mosol nekem befőttes üveget? Én persze elkezdtem értetlenkedni vele, hogy most ide nem kell üveg, mert fotózunk, majd a fotózás után,... és mindent kitaláltam, hogy azt a pár képet gyorsan elkészítsem. De ő tovább erősködött. Végül már Gergőke is odaállt, és már úgy voltam vele, hogy inkább adok egy befőttes üveget, hogy nyugodtan fotózhassak. Ádi gondosan megvizsgálta az üveget és kijelentette, hogy ez tiszta! Naná! -gondoltam, koszosan sosem teszem el.
A következő pillanatban beletömködte a filc szilvákat a befőttes üvegbe és egy papírt tett a tetejére. Anya nézd!-Raktam neked befőttet. -mondta és a barackok mellé tette az üveget. Én pedig döbbentem egy nagyot, hogy hát ezért kellett annyira az az üveg. Hogy én erre nem gondoltam előbb.
Azután mikor megkérdeztem, hogy honnan tud ő ilyen ügyesen befőttet elrakni, úgy hogy még az üveget is leellenőrzi, csodálkozva válaszolt: -Hát a mamától!
Valahogy a befőtt elrakást nem tartom fiús játéknak, ebből is az a tanúság, hogy sohasem tudhatjuk a kicsik mit lesnek el tőlünk sutyiba. Persze nagyon örülök neki.
Ezt kipróbáltuk a barackkal is mikor a szilvát fotóztam, és nem is tartom olyan rossz ötletnek. Persze ezek a háttérbe kerültek, mert muszáj volt anyának az Ő befőttjét is lefotózni.
Ezzel egy újabb játékot is kitaláltunk, a befőzősdit!
További szép délutánt!Anita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése