Szent Mihály napja

Fogadjátok szeretettel, ezt a szép mesét Szent Mihály napján, melyet Vizy Miklós gödöllői waldorf pedagógus írt (1997). Engem magával ragadott! 

Mihály napi mese

Írta Vízy Mikós, 1997

Amikor a Nap még úgy kelt föl, hogy sugaraival megérintette az erdők sűrűjébe visszahúzódó tündérek suhogó ruhácskáit és a harmatcseppek megvillantak a reggeli tündöklésben, az emberek még boldogan éltek. Minden egyes harmatcsepp egy-egy szivárványt varázsolt az égre.

A Nap ragyogása mellett, amerre a szem ellátott, szivárványszínben pompázott a világ. E különös fényben édes zamatú gyümölcsöket termettek a fák, a virágok dús keblében tápláló nektár várta az éhes embereket és állatokat. Tartott mindez a szép világ addig, míg egyszer egy sötét felleg közeledett a szivárványos égen. Egy hatalmas sárkány csillapíthatatlan éhségén próbált úgy segíteni, hogy nap mint nap megevett egy-egy szivárványt. Az emberek aggódva nézték, ahogy egyre kevesebb szivárvány lesz odafenn az égen. Idelenn a földön pedig a gyümölcsök íze is mintha kesernyésebbé vált volna. Mikor már nagyon megfogyatkoztak a szivárványok, az emberek összedugták fejüket, hogy mitévők legyenek, Ez így nem mehet tovább! Le kell győzni a sárkányt, mielőtt elfogy az égről az összes szivárvány! De ki győzze le? Valaki megjegyezte, hát a legerősebb ember. De ki az?
- A kovács – mondta egy hang és máris indultak a falu végébe, ahol a kovács dolgozott.
Messziről lehetett hallani a kalapácsok csengő hangját, amint a tüzes vas alakult a mester erős kezei között.
Amikor a falubéliek odaértek a műhelyhez, a kovács éppen egy hatalmas tüzes kardot kovácsolt. A kard már akkora volt, hogy ő maga sem bírta megemelni. Az emberek kérték, győzze le a sárkányt. De a kovács elmondta, hogy nem tudja ő ezt megtenni. Nem elég erős ő ehhez, hiszen ezt a kardot sem tudja úgy elforgatni, hogy legyőzzön egy ilyen hatalmas sárkányt.- Az emberek kétségbeesetten kérdezgették egymást:
- Hát akkor ki legyen az, aki megmenti szép világunkat?
A nagy tanakodásban észre sem vették, hogy egy kisgyerek jött be az ajtón, s egyenesen odament az üllő mellé, és csengő gyerekhangján csak ennyit mondott:
- Szent Mihály.
Az emberek lassan a kisgyerek felé fordultak és már mindenki csodálkozva hallgatott.
- Szent Mihály – szólt a gyerek és ahogy jött szépen kiballagott a kovácsműhelyből s
eltűnt az emberek szeme elől.
Döbbenten néztek utána, majd a csöndet egy felkiáltás majd kettő és több, törte meg.
- Szent Mihály győzze le a sárkányt! – és máris indultak a falu szélére, ahol egy nagy tisztáson szólongatták Szent Mihályt. Akkorra már csak egy szivárvány látszott az égen.
Fényes nappal volt, de mintha keleten új nap kelt volna fel. Aranyban izzó óriási felhő gomolygott a tisztás fölé, eltakarva lassan a napot és a szivárványt. A felhőből villámok cikáztak, mennydörgés hallatszott és izzó hömpölygésből néha vélni lehetett egy óriási lovas alakját.
A felhő megállt a tisztás felett, az emberek hunyorogva kezüket szemük elé tartva egy hatalmas, lovas vitézt láttak a fejük felett, már amennyit látni lehetett a nagy izzástól. Egy hatalmas mennydörgésből hang szólt az emberek felé:
- Mit akartok?
- Ments meg minket a sárkánytól, megette már az összes szivárványunkat az égről, és csak egy maradt! Ha azt is megeszi, eltűnik a világ színe!
- Uram, a kardod készen van a műhelyben – mondta a kovács. Közülünk senki nem bírja fölemelni.
- Legyen hát! – dörögte az égi hang.
Kinyújtotta felhőben gomolygó karját és a hatalmas izzó vaskard, mint a tollpihe, felemelkedett az üllőről, könnyedén felszállt a felhőbe és a mennyei vitáz erős markában megállt.
A következő pillanatban az ég másik oldaláról egy fekete felhő közeledett, fuvallata jeges szelet küldött maga előtt. Az emberek félve fogódzkodtak össze, fülüket is befogták a sárkány sivító hangját hallva.
- Eljöttem a jussomért. Nem tudom, te ki vagy, de ne álld utamat! A szivárványért jöttem! Ha nem térsz ki előlem, téged is felfallak! - és négy ijesztő sárkányfej került elő a fekete felleg gomolygásából.
Ekkor hatalmas mennydörgés és villámlások közepette Szent Mihály megsuhintotta tüzes kardját és egy csapással levágta a sárkány három fejét. Iszonyú, szürke lé folyt a három nyakból. Az egy fennmaradt fejen most már ijedt szemek villogtak. Szent Mihály dörgő hangon megszólalt:
- Meghagyom életed, de csak egy feltétellel: kotródj vissza a sötétség birodalmába és ne háborgasd az embereket, hagyd meg nékik a szivárványukat. Hordd el magad, ha kedves az életed!
A fekete felhő sivítva tűnt el az ég alján az emberek szeme elől. Az arany és tüzes színben pompázó felhő mennydörgések, villámlások közepette szintén eltűnt.
Ott álltak a mezőn az emberek, ijedten, dermedten, fejük felett egy gyönyörű szivárvány íve húzódott. A néma csendet egy pacsirta hangja törte meg, dalával üdvözölte a szép szivárványt.
Az emberek boldogan hazaballagtak és a mai napig, ha szivárványt látnak, mindig eszükbe jut az óriási küzdelem. Aztán évente egyszer, hajnalban kimennek a falu melletti tisztásra, várják a napfelkeltét, mert a felkelő Nap fénye olyanná festi az eget, mint amikor Szent Mihály érkezett.
A gyerekek papírsárkányokat eregetnek és próbálják egy vékony zsinegen zablán tartani a szélben zörgő ki fenevadakat.
A Nap pedig ezen a reggelen is felkel, és ha kis esőfelhők borítják az eget, igyekszik odavarázsolni egy szivárványt. S azóta a világon mindig, van valahol egy szivárvány…

foráss: itt

Szent Mihály és a Sárkány lény

A hét csütörtökjén otthonukra leltek a gyapjúból készült lények....szintén a Tündérrózsa Waldorf Óvoda évszakasztalát fogják belakni....

Búza lányka, napraforgó kismanó

Ők készültek Nálunk szeptemberben. Most már a Tündérrózsa Waldorf Óvoda évszakasztal lakói. 

(készült még egy csipkebogyó lány, de Őt már nem tudtuk lencsevégre kapni, olyan gyorsan elvarázsolódott az oviba :))

Sok-sok szeretettel Mindenkinek!

Mag, mag, búzamag,

benne aluszik a nap.

Szár, szár, búzaszár,

tehén alá szalmaszál.

Szem, szem, búzaszem

holnap lesz új kenyerem.

Presser Gábor :  Napraforgó  (dalszöveg részlet)

"- Napraforgó, napraforgó, napraforgó, szép leány!

Az álomból már nyisd fel két szemed!

Áááá...

- Ébredek már, ébredek már, ébredek már, szép napom,csak még egy kicsit fázom nélküled. Mmmm..."

Érik a szőlő :)

Bizony, bizony!!!! Finom, mézédes nektár.

Nálunk is beérett.....szüreteltünk! :)

nemez szőlő 

Ezzel a népdallal kívánunk szőlőben gazdag szüretet és őszt:

Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.

Két szegénylegény szántani menne, de nincsen kenyere.

Van vereshagyma a tarisznyába', keserű magába',

Szolgalegénynek, hej, a szegénynek de kevés vacsora.

Zörög a kocsi, pattog a Jancsi, talán értem jönnek,

Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, de hamar elvisznek.

Kocsira ládám, hegyibe párnám, magam is felülök,

Jaj, apám, anyám, kedves szülődajkám de hamar elvisznek.

Huncut a gazda, nem néz a napra, csak a szép asszonyra,

Huncut a vendég, mert mindig innék, ha vóna', ha vóna'.

Boglárka Műhely alkotói

Konyha dekoráció égető festéssel

Gyűjtögetünk, rakosgatunk, és egyszer csak elérkezik az idő, hogy a sok gyűjtögetett kütyüből szülessen valami új, valami ötletes.

Azt hiszem nem tévedek nagyot azzal a megállapítással, hogy kétféle ember létezik: egyik, aki gyűjt valamit, hobbi szerűen, a másik aki gyűjtöget mindenfélét amiről úgy gondolja, hogy egyszer még hasznát veszi valamihez. Én az utóbbi csoportba tartozom. Sok mindent félre teszek, megtartok, rakosgatok, sokszor akár évekig is. Azután egyszer csak elérkezik az idő, kipattan egy ötlet és megvilágosodik az ember, hogy igen, hát ezért tartogattam és rakosgattam ezeket a dolgokat ilyen sokáig, hogy most valami új szülessen belőlük. 

Azt hiszem, hogy akik rendszeresen követik  műhely munkánkat, azok már észrevették, hogy nagyon elfogult vagyok a gyümölcsökkel, zöldségekkel. Ez egyébként a mindennapi életben is igaz rám nézve. 

Már legalább két éve, de az is lehet, hogy négy is van , nem tudom pontosan, egy reggel, bevásárlás közben megakadt a szemem egy gyümölcsmintás dobozon, ami az áru feltöltés után a kartonpapír gyűjtőben landolt. Első ránézésre nagyon megtetszett a rajta lévő minta, így elkértem a dobozt és hazavittem. Egy ideig őrizgettem, majd egy nagy rendrakás alkalmával ki akartam dobni, de valami megálljt parancsolt bennem. Így arra jutottam, hogy a mintás oldalát kivágtam és eltettem, a többit kidobtam. Azután eltelt az a pár év.

Közben barát-és blogtársnőmtől is egyben, ha jól emlékszem két éve kaptam egy képet kerettel, a névnapomra, ajándékba. Első ránézésre ezzel sem tudtam túl sokat kezdeni, gondoltam majd dekupázsolok rá valamit, azután ez is elpakolódott, és szintén teltek az évek.

Már egy ideje nagyon szerettem volna kipróbálni az égető festést, de valahogy nem tartottam magam hozzá elég bátornak. Aztán most jött egy hirtelen elhatározás és belevágtam. Vettem egy Pirográfot. Legalább három hétig tanakodtam magamban, hogy mit is díszíthetnék ki vele, mire számba vettem az elfekvő dolgaimat és beugrott ez a natúr fa kép. Oké, ezt letisztáztam, hogy ezt fogom kidíszíteni. Na igen, de milyen motívummal? Ezen is agyaltam egy ideig. Jött egy ismételt nagy rendrakás és selejtezés, és ráakadtam a gyümölcs mintás karton darabra. És ekkor beugrott, hogy ezt fogom égető festéssel megcsinálni és a konyhát fogom vele díszíteni. 

Itt látjátok a gyümölcs mintás karton darabot, elég vegyes, de nekem tetszik:

Ez pedig a natúr fa kép kerettel együtt, a keret egyébként levehető.

És ahogyan készült:először körbe rajzoltam a keretet halványan, így láthatóak a határ vonalak.

Ezután átrajzoltam halványan a mintát, ránézésre a karton papírról, persze a motívum nem lett ugyan olyan és kicsinyíteni is kellett.

Felmelegítettem a Pirográfot üzemi hőmérsékletre, mert amíg nem elég forró addig halványabban éget.

Végül elkezdtem az égetést, de annyira izgultam, hogy néhol kicsit beleégett. Egyébként is nagyon kell vigyázni, hogy milyen erővel nyomjuk rá a felületre és hogy egyenletesen húzzuk e a mintán az égető hegyet. Persze a fa puhasága sem mindegy.

Ahogyan égett a fenyőfa a Pirográf alatt, olyan illat terítette be a levegőt, mintha bográcson főznék valamit és füstölne alatta a tűzrakás. A férjem ki is jött, megnézni, hogy mit gyújtottam ki.

És végül elkészült. Most a konyhánk falát díszíti és hamarosan társakra fog lelni, további képek személyében. Szerintem jó lett, úgy gondolom első próbálkozásra nem rossz. 

Most már egyáltalán nem bánom, hogy olyan sokáig rakosgattam a mintás kartont és a fa képet keretet.

Ez ismét megerősítette bennem, hogy nyitott szemmel, kell járni a mindennapokban is, mert soha nem tudhatja az ember, hogy mikor, hol, milyen kincsekre akad, amelyek aztán egyszer csak otthonosabbá teszik az otthont, vagy örömtelivé az ajándékozást. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki affinitást érez a fa megmunkálására, az mindenképp próbálja ki, az égető festést, hiszen számtalan dekorációs lehetőséget ad a mindennapi tárgyaink díszítésére, illetve lakás dekorálásán át, ajándék tárgyak készítésére is. 

Remélem ismét tudtok jó ötleteket meríteni a bejegyzésemből.

Mindenkinek jó pirózást és további szép napot: Anita

Lepke tánc, eper bokor, nyármerengő....

Esik. Jó az eső, főleg most. Lemossa a nyár porát, hogy tiszta úton jöhessen az ősz....én azért még merengenék a pillangók táncán....hiszen a vénasszonyok nyara nem hagy minket cselben :)
Szeretem a lepkéket, mert olyan szabadok, szárnyalhatnak, átszelhetik a levegőt, táncolhatna, virágról virágra szállhatnak, mindezt egy gyönyörű ruhában teszik!

Azt hiszem lényem erősen kapcsolódik hozzájuk....igen erősen....

Na és az eper...ki ne szeretné, szép az alakja, jó ránézni, és az íze......csodás! :)

A következő alkotásomon őket láthatjátok. Kedves ismerődöm kérte nagyobbik lánykájának születése napjára! Sok szeretettel:

az elmaradhatatlan fagomb...... :)

Nati

Varázserdő Nemeztáska

Mikor a tökéletes és a tökéletlen találkozik, mikor a szimmetria és az asszimmetria szembenéz egymással, csodálatos varázslat történik, mely egy titokzatos éjszakai erdőbe kalauzol, hol mindenféle lények laknak....hogy kik??? Az Tőled függ!!! Te kit képzelsz ide: 

Fagomb, kövek a nemezben

A varázslat már elkezdődött....

Egy kis Ezotéria!

Be kell vallanunk, hogy találkozásaink alkalmaikor a Műhelyben gyakran terelődik a szó spirituális, ezoterikus dolgokra. Nem olyan régen, azt hiszem pár napja, találkoztam egy érdekes cikkel.  A cikk részlete az NL Ezotéria 4. számából való és nagyon érdekes dolgokat tartogat az olvasónak. Azt gondolom, hogy mint alkotó műhely mi is belekukkanthatunk egy részletébe:

Szellemi termékenység
Termékeny az utódot világra hozó asszony, a gyümölcsöt termő fa, de termékeny a művész is, aki sok és eredeti művet alkot. A termékenységnek van tehát egy szellemi szintje is, amit a spirituális tanítások oldaláról is megismerhetünk.

Elsőként meg kell különböztetnünk két, gyakran összekevert fogalmat: a teremtést és az ALKOTÁST. Szellemi értelemben teremtésnek nevezzük azt a folyamatot, amelynek során létrejön valami, ami addig még nem volt meg a létezés egyetlen szintjén sem. Fontos tudni, hogy a teremtés aktusa a tanításokban mindig Istenhez (Teremtőhöz) kapcsolódik.

ALKOTÁS
Az alkotás szintén valaminek a létrehozása, ami addig nem volt meg valamelyik létsíkon, többnyire a földi síkon. Ezen belül is megkülönböztetünk "valódi" alkotást és reprodukciót. Az előbbi fogalom főként művészekhez, de bizonyos értelemben feltalálókhoz is kapcsolódik. ŐK ÁLTALÁBAN TUDATTALANUL KAPCSOLATBAN VANNAK EGY MAGASABB LÉTSÍKKAL, AHONNAN AZ INSPIRÁCIÓKAT BEFOGADJÁK, ÉS FÖLDI SZINTRE "LEHOZZÁK". Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy MINDEN SZÉP ÉS JÓ DOLOG, AMI AZ EMBERISÉG HALADÁSÁT SZOLGÁLJA, ELŐSZÖR A FÖLDET KÖRÜLVEVŐ MAGASABB SÍKOKON, SZFÉRÁKBAN SZÜLETIK MEG, TEHÁT A FÖLDIÉTŐL EGY MAGASABB SZELLEMI SZINTEN, INNEN JUT LE KÖZVETÍTŐK ÁLTAL A FÖLDI ÉLETBE.
...a kiemelkedő művészek... többnyire a magasabb szférákból inkarnálódnak a Földre... Az ő feladatuk- ami nem kicsi- az, hogy szellemileg összeköttetésben maradjanak azzal a szférával, ahonnan jöttek (ez tudattalanul működik),ÉS MEGALKOSSÁK AZ ÉGI MINTA FÖLDI MEGFELELŐJÉT. SZÁMUKRA EZ A FÖLDI ÉLET KÜLDETÉS ÉS AZ EMBERISÉG SZOLGÁLATA.

Az alkotás és a gyermek szülés ugyanazon az égi "mintán" alapul, amit nagyon jól mutat AZ ALKOTÁS BELSŐ FOLYAMATA. Számos nagy mű úgy születik, hogy a művészt VALAMILYEN BELSŐ BENYOMÁS ÉR, VAGYIS VALAMIT BEFOGAD A LELKÉBE. Ez olyan mélyen érinti, hogy egy belső folyamatot indít el, amelynek során valami- EGY ÚJ ALKOTÁS- ELKEZD KIALAKULNI, ÉRLELŐDNI BENNE. Mindezt addig HORDOZZA MAGÁBAN, amíg végleg megérik arra, hogy MEGJELENÍTSE AZ ANYAGI VILÁGBAN. Tehát előbb benne születik meg egy alkotás, szellemi, lelki szinten, majd, amikor ez elég érett már, akkor formába önti az érzéki világban is. Láthatjuk, hogy ugyanarról van szó, mint a fogantatás, kihordás és szülés folyamatában, csak más szinten. a szakaszok, de még az "érlelési" idő is nagyon hasonló.  -tudattalanul- egy már létező mintát követünk, aminek az eredménye lehet, hogy a Földön új, de egy magasabb síkon már létezik. Azokat a folyamatokat tehát, amelyek egy magasabb, szellemi  szinten létező minta alapján hoznak létre egy földi megfelelőt, ALKOTÁSNAK nevezzük.
Forrás: NL Ezotéria 2012/4.Szabó Judit-Ezoterikus író

Igaz , hogy mi a műhelyünkben nem világraszóló dolgokat alkotunk, de a másoknak örömet szerző apróságok is így ihletődnek, érlelődnek, formálódnak és valósulnak meg. Ha készítettél mostanában valamit saját kezűleg, akkor gondolj csak vissza, hogyan és honnan is indult az ötlet és milyen út vezetett saját kis alkotásod befejeztéig. Meglepő azonosságot fogsz találni! Ugye nem is olyan rossz dolog ez az Ezotéria!

Visszafogott elegancia kéken....

....kacskaringósan és szépen :)

Kedves ismerősöm, ovis szülőtársam rendelt Tőlem pénztárcát a barátnője 40. szülinapjára. Azt kérte legyen visszafogott, de elegáns. Nem volt egyszerű dolgom, mert az általam eddig készített pénztárcák mind figurásak és díszesek voltak, és cseppet sem fogtam magam vissza :):):)

Ilyenre sikeredett.....én beleszerettem, mint minden alkotásomba...és ebben is otthagytam magamból egy darabot....

A pénztárca két belső rekesszel, középen pedig egy "aprótartóval" rendelkezik, plusz készült hozzá egy kártyatartó is! :) A virágos fagomb azt hiszem már az általam tervezett pénztárcák védjegye lett :):):)!

Most épp kettőt készítek ismét....és még pont kettőről, ami elkészült nem tettem fel képet :) de hamarosan azt is láthatjátok.... :)

Ha megtetszett és Te is szeretnél egy ilyet akkor keress bátran a boglarkamuhely kukac gmail.com-on és megbeszéljük a részelteket! :)

Nati

Benne voltunk....

....a Family újságban! :) Az újság ugyan már augusztus elején megjelent, ebből mi is kaptunk egy tisztelet példányt. A nyári pezsgés és pihenés miatt csak most sikerült ezt veletek megosztani, ezért elnézéseteket kérjük.
Számunkra ez nagy dolog, örüljetek Velünk!!! :):):):)

Íme:

Bővebben itt találtok információt az újságról:

http://www.family.hu/

http://www.facebook.com/family.hu

Köszönjük még egyszer a lehetőséget a Family magazinnak!!!!!!!!!!!!!!

Anita és Nati

Bármi tartó - ahogy Te szeretnéd

A tanév kezdés minden szülő és gyermek számára fontos, minden szempontból és valljuk be igen költséges. Rengeteg választékot kínál a piac, szinte dúskálhatunk a márkásabbnál márkásabb, színesebbnél színesebb és praktikusabb dolgokban. Bemegyünk a boltba, kiválasztjuk a számunka legmegfelelőbbet, kasszához megyünk és fizetünk. Ennyi az egész...ilyen egyszerű.

 Viszont én most megmutatnék egy költséghatékonyabb, de energia ráfordítással járó, lehet mások számára "kevésbé egyszerű" megoldást, mondjuk egy asztali ceruza tárolóra. :) Itt most nem fogsz sok pénzt kiadni, viszont magadat, az energiádat beleteszed, de mint tudjuk alkotni jó, alkotni öröm....az elkészült tárgyakba egy részünk mindig beleköltözik. Mikor rátekintünk jó érzés tölt el...hiszen én készítettem...az én művem. 

Jöjjön az alkotás!!!!

• 1. feladat: keress otthon üres befőttes üveget vagy kidobásra szánt, de még tárolásra alkalmas üveget vagy műanyagot (én régi henger alakú fülpiszkáló dobozt találtam) 
• 2. feladat: kutass elnyűtt anyag után (ez például lehet egy régi kedvenc pólód), vagy ha szoktál alkotni akkor lehet találsz otthon maradék anyagot, filcet, fonalat, cérnát igazándiból bármit ami ennek az üvegnek (tárolónak) a bevonására alkalmas. 
• 3. feladat: házasítsd össze a két talált tárgyat :) Pl.:az anyagot, filcet ragaszthatod, vagy akár varrhatod is, a fonalat, cérnát szintén többféleképpen használhatod beburkolásra, ragasztóval, de horgolhatsz is....csak a képzeleted szabhat határt! :):):) 
• 4. feladat - ami nem kötelező: díszítheted még tovább az alkotásodat, ha úgy érzed ez így kevés...szintén szigorúan csak otthon talált tárggyal :):):) pár példa: szalag, gomb, cérna, fonál, kábel :):):) határ a csillagos ég és a fantáziád!! :):):)

 Szoba festés közben egy késői éjszakán a következőt sikerült összehoznom: belseje műanyag fültisztítós doboz, kívül filc (varrással készítettem) és egy kis díszítés :)

Eredeti helyén a fürdőszobában.

Ceruzatartóként is tökéletesen funkcionál.

Nem bííííííííírtam ki, hogy ne helyezzem az évszakasztal gomba lánykája mellé....a pöttyösök nagyon vonzották egymást :):):).

Az alkotásodról készült képet/képeket küld el bátran email címünkre: boglarkamuhely kukac gmail.com

Szép és alkotásokkal teli napokat kívánok Mindenkinek!!!!

Nati